Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 06.12.2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: editoriale
Titlul articolului: Kétféle mértékű autonómia?
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=166



  Amit szabad a papnak, azt nem szabad a kántornak – derült ki a napokban a határon túli magyarok számára Erdélyben és a Délvidéken. Egyeseknek ugyanis tálcán kínálják az autonómiát (lásd Koszovó) a többségi politikusok, míg a magyarokat nem győzik figyelmeztetni, hogy az ő helyzetük teljesen más, ne is álmodozzanak önrendelkezésről. A román sajtó a múlt héten bő terjedelemben foglalkozott azzal, hogy Traian Băsescu elnök Párizsban regionális autonómiát javasolt Koszovónak.
      Az Adevărul tudósítása szerint a román politikus Jacques Chirac francia elnökkel osztotta meg elképzeléseit Koszovó jövőjéről. „Abból a feltevésből indultunk ki – idézték Băsescut –, hogy a nyugat-balkáni és európai határok módosítása elfogadhatatlan. (…) Koszovóban létre lehetne hozni egy európai biztos által vezetett adminisztrációt, aki képviselné a tartományt a nemzetközi fórumokon. Ez alatt az európai védnökség alatt Koszovóban ki kellene dolgozni a szerb kisebbség védelmét, és biztosítani minden térségbeli lakos biztonságát.” A román elnök országának érdeke, hogy ne legyen több konfliktus a Balkán nyugati részén.
      Băsescu szavaira azonnal reagáltak az erdélyi magyarok: a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki elnöke, Gazda Zoltán üdvözölte a román elnök „megvilágosodását” autonómiaügyben, és úgy vélte, Băsescu pontosan ugyanazt javasolja Koszovó ügyében, amit az MPSZ akar a romániai magyarok számára: a határok megváltoztatása helyett teljes körű autonómiát minden állampolgár egyenlőségének és biztonságának garantálásával. A román elnök reakciója nem késett: szerinte a koszovói javaslat nem alkalmazható Romániában, mert utóbbi esetben nagyon konkrét alkotmányos előírások szabályozzák ezt a kérdést, másfelől Románia nincs olyan helyzetben, mint az egykori jugoszláv térség, és nincsen hadiállapot sem. A román elnök azt javasolta az MPSZ politikusainak, látogassanak el Koszovó tartományba, hogy felismerjék a két térség közötti különbségeket.
      A fentiekhez kísértetiesen hasonló szópárbaj zajlott Szerbiában is, bár kicsit más előzményekkel. A múlt héten ugyanis – többéves patthelyzet után – felgyorsultak az események Koszovó státusának rendezése ügyében. Belgrád az utolsó pillanatban, Martti Ahtisaari koszovói ENSZ-megbízott megérkezésének napján megalakította tárgyalóküldöttségét a koszovói státustárgyalásokra (a pristinai albán vezetés már két hónapja kinevezte saját delegáltjait), miközben Boris Tadics köztársasági elnök a kormány elé tárta saját koszovói rendezési tervét. A szerb sajtó úgy tudja, hogy az elképzelés szerint Koszovó marad Szerbia része, de két entitásra lenne felosztva. A koszovói szerbek különleges kapcsolatot ápolhatnának Belgráddal az oktatás, a művelődés és az egészségügy, valamint igazságszolgáltatási és belügyi területen is. A Vajdaság Ma hírportál értesülése szerint Soren Jessen-Petersen, az UNMIK vezetője kizárta azt a lehetőséget, hogy a tartomány jövőjét népszavazáson határozzák meg akár Koszovóban, akár Szerbiában.
      Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy véli: amennyiben a koszovói szerbek megkapják az autonómiát – és erre nagy az esély –, akkor a reciprocitás elve alapján a délvidéki magyaroknak is joguk van az önrendelkezéshez. A vajdasági magyar politikus ki szeretné használni a koszovói státustárgyalások „történelmi pillanatát”, és egyeztetésre hívta a magyar pártok vezetőit. A kisebb magyar pártok vezetői jelezték együttműködési szándékukat, de Kasza József, a vajdasági magyarok legbefolyásosabb pártjának, a VMSZ-nek az elnöke elutasította a részvételt, arra hivatkozva, hogy az új szerbiai alkotmánnyal megoldást kell találni a nemzeti kisebbségek problémáira, „nemcsak a magyarokéra, hanem az összes többi itt élő kisebbségére is”.
      Borislav Novakovic, a Demokrata Párt vajdasági bizottságának elnöke szerint lehetetlen bármilyen párhuzamot vonni a két tartomány között, mivel a „Vajdaság történelme az együttműködés történelme, Koszovó történelme pedig az összetűzések történelme”. Hasonlóan vélekedett Rasim Ljajic szerbia-montenegrói emberjogi és kisebbségügyi miniszter is, ezenfelül biztos abban, hogy a nemzetközi közösség sem fogja támogatni a magyarok elképzeléseit.
      Elemezzük előbb egy kicsit a román álláspontot, és próbáljuk kihámozni a mondatok mögött rejlő üzenetet. Traian Băsescu nagyvonalúan elfelejti, hogy Koszovót a szerbek ősi földnek tekintik, így minden bizonnyal az alkotmány is legalább annyira védi, mint Erdélyt a román. A „Romániában nincs háborús helyzet” mondathoz nem is kell kommentár: a román politikus ezzel elismeri, hogy aki robbantgat, annak lesz autonómiája, aki pedig csendben, békés körülmények között kér, az várhat. Az MPSZ elnöksége közleményében fel is tette a kérdést: Băsescu elnök második Koszovót akar a Székelyföldön? A székely politikusok emlékeztetik Románia első emberét arra, hogy a koszovói alaphelyzet hasonló volt a székelyföldihez: a régióban számbeli többségben élők autonómiát, anyanyelvi oktatást és közigazgatást akartak, olyat, amilyet Európa számos népe élvez Dél-Tiroltól az Åland-szigetekig. A két régió között a különbség az, hogy amíg a koszovói albánok jogaik érvényesítéséért fegyveres harcot kezdtek, addig a székelyek a jogállam eszközeit választották. Az MPSZ vezetői felhívták Băsescu figyelmét: egy bölcs politikus más hibájából tanul, s azon van, hogy tárgyalások és kompromisszumok útján megelőzze az erőszakos konfliktusokat. Kijelentették: a székelység nem mond le a területi autonómia iránti igényéről, és meghívták Băsescut a Székelyföldre, hogy lássa, az ott lakók nem az ország területi egységét veszélyeztetik, mindössze méltó módon akarnak élni a saját szülőföldjükön. A Magyar Polgári Szövetség kizárólag a békés és törvényes eszközök híve, ezekkel az eszközökkel élt eddig, s ezekkel fog élni a jövőben is – mondják.
      Eközben Szerbiában is eddig nem tapasztalt dolgok történtek. Borisz Tadics szerb államfő az országa kisebbségeinek helyzetéről tartott tanácskozáson kijelentette, hogy Belgrád eddig „túl keveset” beszélt az albánok jogairól, és a szerbiai politikai struktúra tevékenysége „nem kielégítő” az albánok iránti ellenszenv megváltoztatásához.
      A két történetben vannak még más közös vonások is, például a hatalmon lévő magyar pártok fura hozzáállása a történelmi lehetőséghez (akadnak, akik árulásnak nevezik ezt a semmittevést). A VMSZ és Kasza József véleményéről már szóltunk, a romániai magyarok érdekvédelmi szervezete nem hallatta véleményét ebben a kérdésben. Sőt az RMDSZ vezetője, Markó Béla korábban azt is leszögezte, hogy akkor sem lépnek ki a román kormánykoalícióból, ha a képviselőházban nem szavazzák meg a szenátusban már megbuktatott kisebbségi törvényt. (Ez egy túl sokra nem használható kulturális autonómiát nyújtott volna a magyaroknak – a szerk.) Nem szólalt meg Budapest sem ezekben a kérdésekben, pedig nemzetközi szinten újra téma az autonómia. A skandináv országoknak a lappok jogait vizsgáló szakértői csoportja például pár napja nyújtotta át a norvég, svéd és finn kormány lapp ügyekben felelős minisztereinek a szakértői véleményét arról, hogy a lappoknak vissza kellene adni azon földekhez és vizekhez való jogát, amelyeket ősidők óta használnak. A spanyol parlament szintén a napokban hagyta jóvá azt az új statútumot, amelynek értelmében a Katalán Autonóm Régió a jövőben nemzetnek nevezheti magát, és saját adókat vethet ki.

 

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.